Ne faggass!

Ne faggass!Ne kérdezz! Így nem tudok.

Minden szó amit magamról elárulok,

ajándék neked.Szent titok,

csiszolatlan gyémántok,

melyekből kirakhatsz egy arcot,

aki talán én vagyok.

Volt egy mosoly is még,voltak lopott csókok,

lopott volt minden pillanat, az örömök a kínok,

már tudom , semmi sem volt igaz

már tudom illúzió volt minden,

nem volt igaz az ölelés,de nem fáj már a nincsen.

Most már szinte mindegy, mit írtam akkor ,mit éreztem éppen,

már nem karcol több csíkot a bánat az éjszakai égen.

/Koltay Gergely/

Istenem ,hány ember lehet a világon,aki szenved ,

mert nem tud kiszabadulni tartózkodásának és

félénkségének pókhálójából,vakságában és ostobaságában

inkább falat emel maga elé.Ezt tettem én is.

A szeretet mindent kibír - egyet nem , hogy

elmúlik.Szeretünk - és vége?Vége örökre?Soha nem lesz

többé, - ez felfoghatatlan! Elviselhetetlen ! Sokkal rosszabb

mint a fizikai kín vagy maga a halál, azért mert egyszerűen

természetellenes./Müller Péter Szeretetkönyv/