Hova tűntek az emberi értékek ?

Vajon hova tűntek az értékek a mai rohanó világból ? Hol vannak a régi módi de mégis divatos Úri emberek ? Hol vannak azok a Nők kik tudják mit illik tudják mi az erkölcs. és mégis boldoggá tudják tenni azt akit szerelemmel szeretnek .. ? Kik tudnak még igazán adni .. és elfogadni .... Hol vannak kik rá tudnak csodálkozni egy szál árok parton nőtt novemberi ibolyára ? Hol vannak azok akik értékelni tudják a nap és hold sugarát .. a fű illatát .. az erdő oly hangos csendjét ? Hol vannak azok aki tisztelik a másik emberben a Nőt a Férfit .. Az EMBERT ? Hol vannak a művészetet nyíltan pártoló és művelő különleges lélekkel megáldott emberek ? Hol vannak azok kit tudnak tisztelni mindent ami élő .. és mindent amit ember alkotott .. és a természet adott ? Hol vannak azok akiknek indigó és kristály színben játszó aurájuk a csoda létezését bizonyítja ? Hol vannak a csodák ? Melyek a boldogságunkhoz kellenének ? Miért nem hallani madárdalt ? Miért nem úgy szól a természet mint régen ? Megváltoztunk volna ? -Nem hiszem .. Csupán keressük az álmainkban még ott élő csodát .. S a társat ki velünk együtt tudja értékelni a világ parányi mégis a léleknek óriási és csodálatra méltó dolgait ... S az úton míg csak keressük a lelkünk társát .. bizony a magány járja át szívünket ... A magány jeges , gyilkos szorítása fájdalmas ... Ezt az érzést amolyan e világi szokás szerint anyagi javakkal megvásárolható luxussal próbáljuk enyhíteni ... De a lélek sikolt ... Mert , társra vágyik .. Társra , Támaszra Feltöltődésre ... Ha hosszú az út melyet magányosan teszünk meg .. meghal a lélek .. S nem marad más mint a lélekkel bíró ember számára értéktelen ember .... Amíg a lélek apró szikrája pislákol addig hiányoznak a szép dolgok ... Ha már beletörődtünk a szép hiányába már késő ... Hol vagy kit keresek ? Hol vagy ... Kinek szemében láthatnám a saját csodám tükörképét ? Hol vagy kinek lelkével a lelkem táncolni tudna ? Tudom , hogy létezel .... Csak sajnos nem talállak ...